Változatlanul kiemelt témának tartom a felhőalapú szolgáltatást, ezért érdeklődve olvasok statisztikákat, illetve publikációkat a témáról. Az alábbi sorokban legutóbbi olvasmányaimból szedtem össze néhány fontosnak tartott gondolatot, amiket szívesen osztok meg azokkal, akik ezt a kis blogot olvassák.
A felhőalapú számítástechnikát az üzleti világ „no-brainernek” nevezi, mivel fokozott biztonságot és stabilitást kínál, segít csökkenteni a költségeket, és nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalatoknak. Ez utóbbi akkor jön jól, ha az üzleti élet folyton változó terepen kell eligazodnia – amit a legtöbb cég értékel.
Ugyanakkor a felhőalapú szolgáltatás nagy vihart, kihívást és paradigmaváltást kelt az üzleti világban és sok vitát a bevezetéséről. Ezt igazolják a felhőalapú alkalmazásokra vonatkozó statisztikák. Íme néhány hihetetlen felhőbevezetési statisztika a világból (Megjegyzés: azt vélelmezem, hogy ez a magyar vállalkozásokra nem igaz, de a trend figyelemre méltó).
A nyilvános felhőszolgáltatások piaca 2023-ra világszerte várhatóan eléri a 623,3 milliárd dollárt. (Forrás: Gartner)
A Gartner azt jósolja, hogy 2022-re a nyilvános felhőalapú IaaS-t vásárló vállalatok 90%-a integrált IaaS és Platform-As-A-Services (PaaS) szolgáltatásból fog vásárolni.
A szoftver mint szolgáltatás (SaaS) piac hatalmas árbevételt termelt, miközben a szoftvergyártók bevételei is 37%-kal nőttek éves szinten.
A Microsoft a világ vezető SaaS-szolgáltatója 17% feletti piaci részesedéssel és 45%-os éves bevételnövekedéssel. A második a Salesforce közel 13%-os piaci részesedéssel, amely évente 25%-kal növekszik. Az első három helyezettet az Adobe zárja, alig 10% alatti piaci részesedéssel és 32%-os éves növekedéssel.
A Gartner arra is utal, hogy a technológiai szolgáltatóknak a piaci lehetőségek méréseként a felhő alkalmazásának növekedési mutatóit kellene használniuk. A piacot négy felhő-kategóriára osztják: rendszerinfrastruktúra, infrastruktúra-szoftverek, alkalmazásszoftverek és üzleti folyamatok kiszervezése.
2021-ben a nyilvános felhő infrastruktúra 35%-al nőt!
2025-re a felhőalapú adatközpontokban tárolt adatok száma meghaladja a 100 Zettabyte-ot.
A felhő szolgáltatások aránya már most is meghatározó, és a belátható jövőben csak növekedni fog.
Az ügyfelek elvárásai és a technológia soha nem látott ütemben fejlődik, a felhőre való átállás egyre inkább stratégiai prioritássá válik a vállalkozások számára. Az elmozdulás viszont rendkívül nehézkes. Ennek a nehézségnek az egyik fő oka, hogy az IT működési modellje továbbra is megrekedt az örökölt folyamatok, módszertanok és technológiák mocsarában.
A probléma megoldásához az üzleti életnek és az IT-nek egy lépést hátra kell lépnie, és holisztikusan kell gondolkodnia a felhőalapú működési modelljéről.
Az informatika -vitathatatlanul- az értékteremtés szerves része lett, és kulcsfontosságú tényezővé vált az üzleti igények kielégítésében. Ugyanakkor a hagyományos IT rendszerek működési kockázata növekszik az új architektúrák, az agilis alkalmazásfejlesztés, az infrastruktúrához való igény szerinti hozzáférés és az önkiszolgáló portálok fejlődésével. A felhőbe való migráció és az elosztott számítástechnika további bonyolult kihívásokat hozhat a működésbe, az üzleti igények és a technológiai kiszolgáltatottság növekedésével az üzleti vezetők ezt a helyzetet kockázatként élik meg.
Ezért új IT-infrastruktúra működési operatív modell kiépítése válik szükségessé. A felhő-kompatibilis működési modell felépítéséhez az IT-vezetésnek öt tevékenységre kell összpontosítania. A vállalatok sajátos helyzetüktől és céljaiktól függően dönthetnek, hogy miként alkalmazzák ezt a modellt.
Első változás
Az első kihívás egy Site Reliability Engineer (SRE) – szervezet relétrehozása. (Talán úgy lehetne lefordítani, hogy Webes alkalmazások megbízhatóságáért felelős mérnökcsoport.) Az SRE mérnökei azok a közös nevezők, akik egyesítik az alkalmazásfejlesztők az alkalmazás üzemeltetők és az infrastrukturális csapatok felelősségét. Ezenkívül javítják az alkalmazások stabilitását és megbízhatóságát a szolgáltatásokban, és csökkentik vagy automatizálják az ismétlődő manuális feladatokat, így a fejlesztőcsapat a szolgáltatás fejlesztésre összpontosíthat.
A változás érdekében az informatikai szervezetek elkezdhetik a SRE-csoportok alkalmazásokkal vagy alkalmazáscsoportokkal való összehangolását. Későbbiekben, ahogy az operatív modul érettsége növekszik, és a műveletek automatizálódnak, az SRE-k integrálódhatnak az alkalmazásfejlesztő csapatokba.
Második változás
Az IT operatív modulra vonatkozó dinamikus változásban javasolt második gyakorlat az infrastrukturális szolgáltatások termékként történő tervezése. Az agilis és felhőkompatibilis infrastruktúra megszerzéséhez az Infrastructure & Operations (I&O) szervezetnek az általa engedélyezett termékekre összpontosítva kell megszerveznie magát, nem a szerepkör alapú megoldással. Ennek érdekében a vállalatoknak agilis termékcsapatokat kell létrehozniuk, amelyeket az adott területen tapasztalt emberek alkotnak, köztük terméktulajdonosok, megoldástervezők, szoftver- és infrastruktúramérnökök és biztonsági szakemberek. Ezek a terméktulajdonosok együttműködhetnek az alkalmazáscsapatokkal, hogy megértsék, mely szolgáltatásokra vagy termékekre van szükség. És együtt kell működnie a SRE-csapatokkal annak érdekében, hogy megértsék az ilyen szolgáltatások igénybevétele során felmerülő kihívásokat.
Ennek előnye, hogy segít elkerülni, hogy az infrastrukturális csapatok olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyekre senkinek nincs szüksége.
Harmadik változás
A harmadik javasolt változtatás, az eredmények és a tevékenységek mérése. Visszatekintve az elmúlt időszakok működésére, a szervezetek többsége vagy a tevékenységek követésére összpontosított, vagy különböző előre meghatározott kulcseredményekre („OKR” Objectives and Key Results ). Ezek a rövidtávú mérőszámok önmagukban már nem elegendőek, átfogóbb stratégiai célokat is meg kell határozni. Még ha OKR mérőszám használatban is marad, a hibrid sémákban dolgozó infrastrukturális csapatokat stratégiai célokon is mérni kell, például a kereskedelmi eredményeken, vagy más egyéb módszerrel, ahogyan azt a megrendelő elfogadja.
A stratégiai célok és eredmények meghatározása az átalakulás kezdetén segíti az alkalmazásfejlesztő és infrastrukturális csapatokat abban, hogy igazodjanak ahhoz, amit az új, agilis és automatizált IT infrastruktúrájukkal szeretnének elérni. Ezek a mutatók nagyobb felelősséget teremtenek minden csapatban, mint az eddig használt -rövid időszakokat célzó- célkitűzések, mérőszámok.
Mindazonáltal a tervezésnél fontos, hogy felülről lefelé, valamint alulról felfelé módszert alkalmazva tűzzünk ki célokat, és ügyeljünk arra, hogy ezek ambiciózusak, kézzelfoghatóak és konkrétak legyenek. Emellett számolni kell az eredmények mérésére szolgáló megfelelő támogatással és eszközökkel.
Negyedik változás
Az utolsó javasolt gyakorlat egy mérnökközpontú tehetségmodell felépítése, azaz egy olyan mérnöki tehetségbank létrehozása, amely automatizált infrastrukturális megoldásokat tud fejleszteni, vagy implementálni. A szervezetek formális tanulással (az osztályteremben), informális oktatással vagy kiváló mérnököktől való tanulással, azaz tapasztalat átadással fejleszthetik azokat a képességeket, amelyek révén a felhős kihívásoknak még inkább meg tudnak felelni.
A négy összehangolt változtatással a szervezetek optimalizálhatják esélyeiket, hogy felhős szolgáltatásokra való áttérés zökkenőmentes legyen, és kihasználják a felhőkörnyezet által ígért rengeteg előnyt. Az IT infrastruktúra jövőbeli működési modelljének felépítése összetett erőfeszítés, de elengedhetetlen a gyors digitalizációs fejlődési ütemmel lépést tartani vágyó, vagyazt célul kitűző cégek számára.
’Ötödik változás’
Napjaink VUCA (Volatile Uncertain Complex Ambiguous) világában nem a technológiák elérhetősége a legnagyobb kihívás, hanem annak megértése, elfogadása, az emberi képesség a változásra és az új technológiák használatára. A szervezeti változások és folyamatok kezelése, az emberi elmék „átkapcsolása” nélkül az innováció lassú, nehézkes, sok esetben kudarcra ítélt. Ezért merem önhatalmúlag a változás négy alapvető modelljét egy ötödikkel kiegészíteni. Menedzseld az emberi tényezőt is, mint a fejlődés legfontosabb elemét!
Forrás: (McKinsey: Building a cloud-ready operating model for agility and resiliency)